Minden fogyatékossági típusnál nehézségekkel és egyéni megoldásokkal jár a beilleszkedés.  A mi tréningjeink és tanácsadásaink a diákközösség bevonásával jó megoldásokat kínál a problémákra.

„Nehézséget jelent a látássérült diákok és szüleik számára, hogy az intézményvezetők jellemzően elzárkóznak a látássérült diák felvétele elől. Ennek az elutasító attitűdnek, illetve a megfelelő intézményi támogatás hiányának hosszú távú következményei megmutatkoztak az interjúkban is, negatív hatással voltak önértékelésükre.

Azok az iskolaigazgatók támogatták felvételüket, akiknek volt már pozitív tapasztalatuk fogyatékossággal élő diákokkal, és amely látássérült diák szülei hatékonyan tudták érvényesíteni gyermekük érdekeit, és képviselni igényeiket a tanárok felé, főként az osztályfőnökkel való kommunikáció során.

Az integráció elvitathatatlan előnyei kizárólag akkor tudtak kiteljesedni, ha a pedagógus megfelelően segítette a beilleszkedési folyamatot. Ennek részeként az osztályfőnöknek segítenie kellett volna a látássérült tanulót abban, hogy az új környezetbe érkezve megismerhesse, hogy mi hol található. Jellemzően azonban a pedagógusok sem részesültek felkészítésben, és nem rendelkeztek a szükséges információkkal sem, így a látó diákokat sem tudták megfelelően tájékoztatni és felkészíteni a látássérült diák érkezésére, és az érintett tanulót sem segíthették a kívánt módon.

A megfelelő, segítő fellépés hiányában pedig az interjúalanyok számos megaláztatást és/vagy bántalmazást éltek át a diáktársaik, pedagógusaik és még az osztálytársaik szüleinek részéről is.” (Lendvai Lilla (2019) A látássérült személyekkel kapcsolatos többségi attitűdök és azok percepciója.)

A fogyatékkal élő szülő ép gyermeket nevel